Kérdőív készítés lépései
1. A kérdőív céljának/céljainak kitűzése
"A tudás hatalom" mondta annak idején Francis Bacon. Mára már gyakrabban halljuk, hogy az "információ hatalom". Információ gyűjtéséhez és rendszerezéséhez, pedig tökéletes eszköz egy online kérdőív. Azonban ennek megszerkesztése komoly munkát igényel, főleg az előkészítés és a kérdések összeállítása és kidolgozása terén.
Sok száz kérdőív elkészítésénél kérték már a segítségünket az oldal felhasználói. Azt egészen bátran ki merem jelenteni, hogy ott ahol az előkészületek nem voltak rendesen elvégezve, ott mindig komoly problémába futott bele a kérdőívet készítő személy.
Gyakori hiba, ha nincs teljes pontossággal körülhatárolva, hogy mi a kutatás, vagy a felmérés célja. Ez határoz meg ugyanis mindent. Például mekkora mintával érdemes dolgozni. Kik legyenek a megkérdezettek. Fontos-e a korosztály, a lakhely, vagy akár a kitöltők etnikuma.
A jó filmrendező, aki pontosan tudja, hogy mi a film üzenete, és e szerint a rendező elv szerint épít fel benne mindent, tudja, hogy egy egy jelenet milyen célt szolgál. Így, ha a végén a 3.5 órás játékidőt le kell rövidítenie, tudni fogja hogy mely jelenetek a kulcsfontosságúak, akár a cselekmény előremozdításában, akár egy karakter kibontásában. Ezeket nem fogja kivágni. Ellenben sok, akár parádésan sikerült részt el kell hogy távolítson, hogy a film befogadható hosszúságú legyen. Ez a probléma gyakran előjön a kérdőíveknél is. Több cikk is érinti majd a hosszúság kérdését. Muszály egészen pontosan tudnunk, hogy mire vagyunk kíváncsiak, mert ha a kérdőív hosszúsága meghaladja a kitöltők tűrőképességét, akkor teljesen mindegy milyen jól megszerkesztett, vagy hasznos. Nem fog célt érni. Ugyan ez nem a munka látványos része, de minden ezzel töltött perc kamatostul megtérül majd!
2. A fő kérdések meghatározása
Az érthetőség kedvéért itt vegyünk egy konkrét példát:
Egy gyorsétterem lánc, a Sültkirály készít kérdőívet. A kérdések irányuljanak például arra, hogy:
- Megtudja az étterembe járással kapcsolatos gyakorisági mutatókat.
- Megismerje a vevők fejében kialakult képet a Sültkirályról, és hogy miért esett vissza az éttermek látogatottsága.
- Megtudja mit kell tennie, hogy a vendéglétszám újra emelkedjen.
Akár ezen a ponton, akár a hipotézisek felállításánál szembesülhetünk azzal, hogy nincs elegendő tudásunk a kutatásunk tárgyáról. Ha csak az előző nagyon egyszerű példát vesszük alapul, még ott is gátját szabja az eredményes válaszok begyűjtésének, ha a kérdőív készítője nem tudja, hogy a dolgozókkal való embertelen bánásmód miatt bojkottálják az éttermét. Általános elégedettséget mérő zárt kérdésekkel erre nem fog fény derülni.
Sokat segíthet, ha a célcsoport néhány tagjával mélyinterjút készítünk. Így a kezdeti kérdéseket akár menet közben is bővíthetjük a válaszokhoz igazodva. De hasonló, korábbi kutatások és felmérések eredményeit is érdemes megismernünk és számba vennünk.
3. Hipotézisek megalkotása
A hipotézis egy előzetes feltevés. Olyan feltételes állítás amit a kutatás során bizonyítani, vagy cáfolni szeretnénk. Ha meghatároztuk a fő kérdéseket, akkor kell, hogy legyen valami előfelvetésünk arról, hogy nagyjából ezekre milyen válaszokat, eredményeket fogunk kapni.
Az előző példánknál maradva hipotézisek lehetnek például:
- A Sültkirály egész arculata a fiatalokat célozza meg. Leginkább az iskolás korosztályt. Mivel eddig minden reklámkampány célcsoportja ez a korcsoport volt, hipotézisünk szerint az utolsó két év reklámtevékenysége nem volt elég eredményes.
- Az éttermek kínálata nem elégíti ki a vendégek igényeit.
- Nincs elég vagy megfelelően vonzó akció a fiatalok számára.
- Nem a megfelelő csatornán próbálják elérni a célközönséget.
A helyesen felállított hipotézisek, nagyban megkönnyítik és meggyorsítják a kutatás folyamatát. Így ha a kérdőív készítője előzetes kutatása során tanulmányozza a korosztály média fogyasztási szokásait, már rögtön látni fogja, hogy a tévénézési szokásokat nem lesz érdemes hosszan boncolni. Ez a korosztály már más csatornákat használ. Azt azonban nagyon pontosan fel kell tárni, hogy hol lehet leginkább eljutni hozzájuk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az előzetes kutatás és a téma alapos ismerete nélkül a kérdőív csak vaktában fog tapogatózni.
4. Kutatás alanyainak meghatározása
Minél nagyobb és jobb mintával dolgozunk, az adatok annál biztosabbak. Az online kérdőívezés nagy előnye, hogy az adatok összesítését a rendszer végzi el helyettünk. A hipotézisek alapján el lehet képzelni, hogy nagyjából milyen természetű eredményeket fogunk kapni. Kellenek-e ezekhez szocio-demográfiai adatok (pl. életkor, nem, iskolázottsági szint, lakhely, jövedelem) és hogy kiket kell megkérdeznünk. Hogy a minta mekkora legyen az sokszor adott. Pl. Ha egy gyár munkásainak az elégedettsége érdekel a munkakörülményeikkel kapcsolatban. Ilyenkor pontosan meg lehet mondani hány fős mintánk van.
Ennél jóval nehezebb a helyzet ha például azt kutatjuk hány fiatal nőt ért szexuális zaklatás. Mekkora minta az ami ezt lefedi? Amennyiben az előző lépéseket rendesen elvégeztük, akkor ennél a példánál maradva már tudnunk kell, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Bárki az egész ország területéről, vagy csak egy megyéből, esetleg városból? Csak egyetlen iparágban dolgozó nők, vagy bárki? A zaklatás minden formája számít, vagy csak az ami tettlegességig fajult? Számít a gyermekkori szexuális bántalmazás is, vagy csak a felnőtt koriról szeretnénk adatokat? Pontosan hány éves nőket sorolunk a fiatal felnőtt kategóriába? Ha pontosan tudjuk mire vagyunk kíváncsiak, akkor az előzetes kutatómunka során ki kellett derülnie, hogy más felmérések szerint átlagosan, hány nő esik áldozatul szexuális zaklatásnak fiatal felnőtt évei során. Ez már segít abban, hogy meghatározhassuk mekkora mintára (hány fő megkérdezésére) lesz szükség.
Az hogy kiket fogunk megkérdezni nagyon fontos a nyelvezet kiválasztásához is. Ha pusztán szakorvosok fogják a kérdőívet kitölteni, akkor logikus lépés az általuk ismert szakzsargont használni. Ellenben ha például sérült gyerekek szülei, akkor köztük lehet több diplomás egyetemi oktató és nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező is. Ilyenkor muszály figyelembe venni, hogy mindenki számára érthető és egyszerű szövegezést használjunk.
5. Utat találni a kutatás alanyaihoz
Itt két feladatunk van. Egyrészt utat találni egészen fizikai értelemben. Hogyan lesz meg a kitöltők email címe, vagy hogyan juttatjuk el hozzájuk a kérdőívet. A második pedig inkább átvitt értelemben, utat találni ezekhez az emberekhez. Nem elég ugyanis pusztán egy email cím, ha nem sikerül rávennünk a potenciális kitölltőt, hogy neki is álljon, komolyan is vegye és végig is csinálja.
Belső kutatásnál mindkettő egyszerűbb. Külső kutatás esetében segít, ha ismerünk olyan helyet, ahol találkozhatunk a potenciális kitöltőkkel. Ha például egy szépség szalon, vagy egy vendéglő, esetleg egy magán orvosi rendelő kíváncsi a vendégei/páciensei véleményére, mennyire elégedettek a szolgáltatással nekik nagyon könnyű dolguk van.
- Elkérjük a potenciális kitöltőink email címeit, és az így összeállított listát használjuk a kérdőív kiküldéséhez.
- Az adott szolgáltató honlapjára felrakjuk a kérdőív linkjét és megkérjük a vendégeket, hogy töltsék ki.
- Azokon a helyeken, ahol van várakozási idő, érdemes egy tabletet beszerelni az üzletbe. Így a vendégek/kliensek a várakozás alatt ki is tölthetik a kérdőívet.
- Lehetőség van arra is, hogy az adott kérdőívhez nyomtatott egyszer használatos jelszót (tokent) adunk papír alapon, amelyen szerepel a kérdőív címe (rövidített linkje) is böngészőjébe beírva ki tudja tölteni.
Amennyiben nincs lehetőség arra, hogy személyesen keressük meg a potenciális kitöltőket, nagy segítség lehet különböző, a témánkhoz kapcsolódó facebookos csoportok, internetes fórumok, közösségi oldalak megkeresése. Ha a cukorbetegek édesség fogyasztási szokásairól készítünk tanulmányt, ezzel meg lehet keresni az összes közösségi oldalon létrejött cukorbetegséggel foglalkozó csoportot. Nagy eséllyel ha az admin kap egy levelet a kérdőív készítőjétől, azzal a kéréssel hogy ossza meg a kérdőív linkjét a csoportban, igent fog mondani. Sok minket választó szakdolgozó tudta így eredményesen eljuttatni a kérdőívét a kívánt célcsoporthoz. Ezt a módszert tényleg csak ajánlani tudjuk.
Ha már megvan a konkrét út, a jövendő lehetséges kitöltőkhöz, akkor jöhet a második feladat. Hogyan vegyük rá őket, hogy valóban ki is töltsék? Sokszor elég az, hogy érzelmileg érintve vannak a kérdőív kapcsán és hasznosnak érzik a kitölltést. Például egy őket is érintő problémával foglalkozik az adott kutatás. Gyakran felajánlják, hogy az eredmények összesítése és kiértékelése után, amelyik kiöltő igényli annak elküldik az eredményeket. Ha a kitöltő számára valóban érdekes, vagy fontos az eredmény sok esetben ez már elég motiváció szokott lenni.
Kevésbé lelkesítő azonban egy számunkra érdektelen téma, vagy egy nagy cégnek végezni “ingyen munkát”. Erre megoldás lehet a pénzért kitölthető kérdőív, de az csak egy nagyon szűk csoporthoz jut el. Bevált módszer nyereményjátékot hirdetni a kitöltők között.
Azt mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy annyi hasonló kérés éri már az embereket nap mint nap, hogy nagyon magas lett az ingerküszöbük. Érdemes nagyon átgondolni pontosan milyen formában hívjuk fel a figyelmüket a kérdőívre és mivel motiváljuk őket a kitöltésre.
Nagyon fontos jó tanács, hogy az őszinte és korrekt nyitás elengedhetetlen. Ha bármilyen formában csőbe húzzuk a kitöltőt az vagy azzal jár hogy be sem fejezi a kérdőívet, vagy ha dühösen folytatja azzal nagyban torzulnak az általa adott válaszok. Gyakori példa erre mikor egy kérdőív hangsúlyozza, hogy “a kitöltés csupán 5 percedet veszi igénybe”, majd 120 kérdést tartalmaz.
6. Egy teljes példa
Ha a fenti elméleti részben bármi nem volt világos, akkor remélem ez a végigvezetett példa segít, hogy minden a helyére kerüljön.
Egy állatmenhely szomorúan tapasztalja, hogy a legtöbb öreg állatot el kell altatniuk. Az örökbefogadók általában ragaszkodnak ahhoz, hogy kölyköt vagy nagyon fiatal állatot kapjanak.
1. A kérdőív céljának/céljainak kitűzése
Megoldást találni az idős állatok örökbeadásának problémájára.
2. A fő kérdések meghatározása
- Feltárni a pontos okokat, miért utasítják el az idős állatokat.
- Kiszűrni kik azok aki hajlanának a dologra, de valami elhárítható akadály áll az útjukban.
- Milyen motiváció elég ahhoz, hogy valaki egy sérült, esetleg idősebb állatot válasszon?
3. Hipotézisek megalkotása
A hipotézisek megalkotása előtt a dolgozók elbeszélgetnek az oda látogatókkal. Ezek alapján a beszélgetések alapján a következő előfelvetésekbe bocsátkoznak:
- Sok kisgyermekes család fogad örökbe. Ők azért ragaszkodnak a fiatal állathoz, hogy az minnél tovább a család része lehessen.
- Gyakran magányos idős emberek fogadnak be új állatot. Ők szintén nem szeretnének egyedül maradni.
- A fenti két esetben nem érdemes erőszakoskodni. Azonban olyan pároknál, családoknál, személyeknél akik szociálisan érzékenyek segíthet, ha megismerik a kutya múltját. Például, hogy egy kedves öreg néni egyetlen társa volt. Vagy hogy a volt gazdája rendszeresen verte és éheztette.
- Az örökbefogadók sokszor nagyon konkrét célokkal érkeznek. El kell jutni azokhoz, akik szeretnének egy ilyen állaton segíteni, de nem tudnak a lehetőségről.
4. Kutatás alanyainak meghatározása
- Minden a menhelyen megforduló érdeklődő és örökbefogadó.
- Minél nagyobb minta bevonása olyan személyek részvételével akik még sosem jártak állatmenhelyen.
5. Utat találni a kutatás alanyaihoz
Mivel az állatmenhelyet nem veti fel a pénz, így szó sem lehet nyeremény játékról, vagy fizetett kitöltésekről. A honlapjukra feltesznek egy linket és minden oda járó kap egy szórólapot amelyben felkérik a részvételre.
Hogy elérjék azokat is akik nem mennek el a menhelyre, készítenek egy facebook posztot, melyben mindenkit aki szereti az állatokat megkérnek a kitöltésre. Ezt megoszthatja minden dolgozó (természetesen önkéntes alapon) és maga a menhely oldala is. Ezen kívül megkeresnek több olyan csoportot akik kutyákkal, vagy állatmentéssel foglalkoznak. A poszt ezekben a csoportokban is megosztásra kerül.